Hát igen blogírásra adtam a fejem, de hát minek ha olyan ritkán írok bele...
(Nem mindegy? úgysem olvassa senki.)

Elkezdtem könyvet írni és tök jó lesz..
(jajj lelkem hanyadszorra mondod, aztán egyiket sem fejezted még be.)

Beléptem egy zsonglőrklubba...
(Persze aztán úgyis megunod mielőtt elkezdődne...kb. ennyire vagy kitartó...)

Én nem vagyok kitartó? Miért akkor én milyen vagyok? Amilyen vagyok talán olyan, és én mint a megrepedt tükör, ezredszerre is másmilyen vagyok. De miért? Nem tudhatom. És ha te tudod... én??? nem tudom.. akkor senki sem tudja, én már csak ilyen vagyok, de hát az sem baj. vagy igen? Megfojt a bizonytalanság, és mazsolák vannak a krémtúróban, minden mazsola egy szög a koporsómban... mindegy már nincs sok hátra...

A Tárogató út vén épületét már régóta verdesi a szél, és reszketnek a fák. Félnek.... Mitől?

Attól amitől mindannyian félünk..